Hazánk egyik legjelentősebb középkori történeti-építészeti emléke
Az épületek maradványait ugyan védőtető fedi, ám a helyreállításra egyelőre még várni kell. Sajnos még az 1990-ben állított Mátyás szobrot is ellopták.
Egyes feltételezések szerint a királyi vadászkastélyt, és a hozzá tartozó gazdasági épületeket a XIV. században Zsigmond király uralkodása alatt emelték, majd az 1480-as években lebontották, amikor ugyanitt Mátyás király egy vadászkastély és egy nyaraló építését rendelte el. A reneszánsz stílusú építmények még Mátyás halála után is funkcionáltak. Egészen a török uralomig kedvelt pihenőhelyei voltak a mindenkori királyi udvarnak. Az épületeket Garády Sándor tárta fel 1931-ben, Bonfini egykori leírásai alapján. Először a 35X21 méteres királyi villa, majd az árpád-kori eredetű, 1500. körül gótikus stílusban átépített templom romjai kerültek elő. A további ásatások során, melyeket 1938-1942 között végeztek, a villa közelében megtalálták a fogadó palota maradványait is. Sikerült továbbá feltárni a vadaskert falait is, mely hajdan egészen Pesthidegkút határáig terjedt, így a kert terjedelme meghaladta az 500 holdat. A királyi villa emeletes lehetett, árkádos-loggiás homlokzatáról északra a hegyek felé nyílt kilátás.
Az emeleten a királyi hálószoba és egy-két egyéb lakóhelyiség mellett egy nagyobb szalont alakítottak ki, a földszinten helyezték el az ebédlőt és a kiszolgáló helyiségeket. A villa mindkét szintjén oszlopok sorakoztak. Az emeleti tartószerkezeteket sasok, illetve hagyományos magyar címerek díszítették. A sas a Jagellókhoz köthető, valószínű, hogy II. Ulászló idejében az épületet bővítették is. A királyi villa közvetlen közelében állt hajdanán a palota, mely szintén emeletes volt, s a vadásztársaságok fogadására szolgált. Az emeleten voltak a szalonok, a földszinten pedig egy díszterem a kiszolgáló helyiségekkel. A palota udvarán egy mesterséges tavat is kialakítottak, melyet a közeli Kovácsi kútból tápláltak. Több kutató is úgy véli, hogy I. Ferdinánd itteni tartózkodásakor az uralkodónak nagyon megtetszett az épület, s így a nyéki palota szolgált mintául az 1538-ban elkezdett prágai vár Belvedere palotájához.
A feljegyzések szerint a vadaskert gyakori látogatója volt Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos, Zsigmond lengyel herceg, továbbá Brandenburgi György őrgróf is. A vadászlakomák hangulatáról Burgio pápai követ így számolt be: „Itt aztán félretéve minden szemérmet, élvezi a mértéktelen evés-ivást s minden egyebet, ami azzal jár…” A mohácsi csatát követő időszakban Nagy Szulejmán is felkereste a kertet néhány napra. A vadaskert fennállásának utolsó ismert dátuma 1531., pusztulásának pontos időpontját nem ismerjük, de valószínű, hogy a török hódoltság alatt következett be.