A középkorban még a szerény szerzetesi élet színhelyéül szolgált, a török időkben elnéptelenedett, aztán a Habsburg főhercegek virágzó nyaralóhelyévé, később fürdő- és pihenő központtá varázsolták. József nádornak köszönhetjük a platánokat, József Károlynak pedig a gyógyvíz hasznosítását, míg a sportélet megindulása Széchenyi nevéhez köthető, aki a reformkorban szervezte meg az első evezősversenyt ezen a helyen. A szigeten virágzó fürdőkultúra legszebb épületeit azonban sajnos már csak régi fotókon csodálhatjuk meg.
A Margit-sziget, valójában nem is egy sziget. Pontosabban nem egyetlen szigetből állt. A Duna ugyanis több zátonyszigetet hozott létre, és ezek összeolvadásából alakult ki a ma is látható terület, amely mostani formáját a 19. század közepén nyerte el.
Mivel Óbuda már a római korban is lakott volt, ezért feltételezik, hogy a sziget csúcsainál lehettek átkelést segítő római kori hídfőépítmények, bár ezek nyomait nem találták meg.
A 13. században már valószínűleg várakkal, templomokkal és kolostorokkal beépített hely volt. Leghíresebb lakója, IV. Béla király leánya, Árpád-házi Szent Margit, aki domonkos apácaként töltötte szerzetesi éveit az akkor még Nyulak szigetének hívott helyen. A papok és apácák egészen 1541-ig lakták a területet. A török hódoltság idején azonban a sziget elnéptelenedett. Sőt, még a hódítók távozása után sem volt sokáig igazi lakossága. A pozsonyi klarisszák, a domonkos rendiek jogutódaiként, ugyan visszakapták a Nyulak szigetét, de többé már ők sem költöztek ide. Miután pedig II. József a 18. század második felében feloszlatta a szerzetesrendeket, Sándor Lipót nádor szerezte meg a bérleti jogot. És ettől kezdve, egészen a huszadik század elejéig, a sziget sorsa összekapcsolódott a Habsburg főhercegek életével.
Sándor Lipót az elvadult környezetet igazi előkelő kertté kívánta alakítani, és egy nyári pihenő megépítését is tervezte. Ebben csupán halála akadályozhatta meg, de utóda, József nádor szintén támogatta a tervet. 1799-ben még a sziget tulajdonjogát is megszerezte, miután a helyet Palatinus, avagy Nádor-szigetként kezdték emlegetni.
József nádor az egykori ferences kolostor romjai mellé emeltette egyszerű, egyemeletes klasszicista stílusú nyaralóját. Ma már sajnos nem láthatjuk, a később szállodaként működő főhercegi nyaraló a második világháborúban olyan súlyosan megsérült, hogy lebontották. Ahogyan több más ikonikus épületet is. No, de ne szaladjunk ennyire előre. A nádor ugyanis nagy botanikus hírében állt, ezért a nyaraló közvetlen környezetét parkosította, egzotikus növényeket hozatva akár még Indiából is, mindemellett megőrizve az őshonos környezetet. A csodálatos platánfák telepítését szintén neki köszönhetjük. Egy-egy ősplatán bizony még a nádor idejéből való miután túlélte még az 1838. évi jeges árvizet is.
Ugyancsak József Nádor ötlete volt a rózsakert kialakítása valamint a szőlőtelepítés a szigeten. I. Ferenc császár aztán 1814-ben meg is hívott néhány jeles európai uralkodót, nevezetesen az éppen Bécsben, a Szent Szövetség konferenciáján tartózkodó III. Frigyes Vilmos porosz királyt, valamint I. Sándort, minden oroszok cárját, hogy ugyan múlassák már egy kicsit az időt a Margit-szigeti szüreti bálban.
De nemcsak a kertkultúra, hanem a sportélet is megindult itt hamarosan. A legnagyobb magyarként emlegetett Széchenyi gróf, az evezősversenyek szevezője lett. Az első futamot 1843. március 19-én rendezték.
A sziget második aranykora az 1867-es kiegyezés után következett el. Ekkor a köznyelvben csak Palatinus Jóskaként emlegetett József Károly főherceg úgy gondolta, a szigetet nem csupán nádori nyaralóként kellene használni, hanem érdemes lenne azt inkább a köz javára is hasznosítani. Úgy képzelte, remek fürdőhely lehetne itt közel a városhoz, és mégis távol annak zajától. Meg is bízta tehát Zsigmondy Vilmos geológust a próbafúrásokkal. Zsigmondy 1867 tavaszán találta meg a sziget északi végében a sokféle nyavalya kúrálására alkalmas gyógyvizet, és a főherceg felkérte Ybl Miklóst egy fürdőtelep terveinek elkészítésére. Így született meg a híres Margit fürdő, a Nagyszálló, valamint két bérelhető nyaralóvilla és egy vendéglő is. De mivel mindez a sziget északi csúcsának közelében helyezkedett el a déli végbe is építettek egy vendéglőt, Alsó Vendéglő néven, ami aztán később Casino néven üzemelt. A Casino épülete, illetve a Nagyszálló még a szerencsésebbek közé tartozik. A háború ugyan megrongálta őket, de némi átépítés után, még mindig gyönyörködhetünk bennük, míg Ybl másik, talán legpompázatosabb építménye a hellenisztikus, román és reneszánsz formákat egybe olvasztó Margit fürdő, amely sokak szerint olyan volt, mint egy kupolás quattrocento bazilika, már csupán régi képeken látható.
A platánsorok, a rózsakert valamint a díszpark még őrzi a háború előtti idők hangulatát, amikor is a sziget az úri közönség kedvelt pihenő helye volt, és amelyet valójában csak 1905-ben vásárolt meg a főváros a főherceg fiától, József Ágosttól.
Iváncsik Edda
